A vizsgálat közben

A vizsgálat közben a beteg félmeztelen, testére az EKG készítéséhez szükséges elektródokat felteszik. Karjára vérnyomásmérőt helyeznek. A vizsgálat közben folyamatosan regisztrálják a vérnyomást, a pulzusszámot és az elektronikusan elmentett EKG görbéből meghatározott időkben nyomatatnak egyet. A biciklizés közben megadott tartományban kell tartani a sebességet. A kerékpár pedál ellenállását azonban fokozatosan növelik, így a tekerés egyre nehezebbé válik, nő a szív munkája is. A vizsgálat előtt meghatároznak egy elérendő pulzusszámot, amelyet a beteg életkorából számítanak ki (maximális frekvencia: 220-életkor, pl. egy 45 éves betegnek 220-45, tehát 175/perc frekvenciájú érték). A terhelés során arra törekednek, hogy minél magasabb frekvenciát érjen el a beteg, mert alacsony frekvenciánál nem informatív a vizsgálat. A vizsgálatnak vége szakadhat, ha a beteg eléri a maximális szívfrekvenciát, kiugrik a vérnyomása, EKG eltérések lesznek vagy ha mellkasi fájdalom jelentkezik. A vizsgálatot csak olyan helyen szabad végezni, ahol adva vannak a feltételek minden szükséges beavatkozáshoz, extrém esetben újraélesztéshez is. A vizsgálat végeztével visszaállítják alacsonyra a bicikli ellenállását és a betegnek egy darabig még levezetésként tekerni kell a biciklit, majd nyugalomban is történik megfigyelés és vérnyomás, pulzus, EKG regisztrálás.

Milyen esetekben javasolt terheléses EKG?

A terheléses EKG fő indikációja a koszorúér betegség diagnosztikája. Ugyanis fizikai aktivitás hatására megnő a szív oxigén igénye, így elégtelen keringés során relatív oxigénhiány alakul ki, amit EKG eltérések formájában is lehet látni. Másik indikációs terület a szívritmuszavarok diagnosztikája. Több ritmuszavar kialakulása szívfrekvencia függő, így csak akkor lehet diagnosztizálni, ha a terhelés alatt folyamatos EKG regisztrálás történik. A fokozott terhelés vérnyomás kiugráshoz is vezethet, ami ezzel a vizsgálattal szintén kimutatható. Mindemellett lehetőség van a szív terhelési kapacitásának megítélésére is.